Kis csapatunk 2013. szeptember 15-én tett kirándulást Kondorosra. Uticélunk a szebb napokat is megért Batthyány - Geist vadászkastély volt.
KIRÁNDULÁS KÉPGALÉRIA

A romantikus kastélyt, Batthyány László építtette az 1850-es évek elején. Parkjában találhatók a legidősebb kondorosi fák, köztük a legendás Batthyány-fa, amelyet 1848-ban az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ültetett.  

A kastély a magyar vadásztársaságok bölcsőjévé vált, hisz 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére itt alapították meg az első magyarországi vadásztársaságot, az Alföldi Vadásztársulatot.

Az építészeti részletekben gazdag, részben emeletes H alakú épület főhomlokzatában korai öntöttvas oszlopos loggia készült. A tervező valószínűleg a család által Ikerváron is foglalkoztatott Ybl Miklós és Pollack Ágoston lehetett. Batthyány László eladta a birtokot a gyertya gyáros, majd sertéskereskedő Geist Gáspár gyulai polgárnak, akihez Petőfi István, a költő öccse szegődött intézőnek. István a kastély mögötti romantikus intézői lakban élt 1858-tól 1880-ig, haláláig.

A kastély múltjához a magyar történelem érdekes eseménysorozata kötődik.  A 19. század derekán, mikor az 1848-49-es szabadságharc bukása feletti reményvesztettség érzése határozta meg a magyar nemesek életét, a Kondoros mellett álló vadászkastély fontos részévé vált a magyarországi közéletnek, gazdasági-politikai megújulásnak. A szabadságharc bukása a korábbi vadászéletet és társadalmi együttléteket megrekesztette. Az új kezdet egyik helyszíne a békési puszták mélyén lapuló Csákó volt, ahol az ország vezető rétege ismét a politikai tettekről beszélhetett. A Kossuth-párti nemesek, akik nem tudtak beletörődni a szabadságharc bukásába, itt gyűltek össze, hogy vadászat álcája alatt politizálhassanak és ápolják a '48-as hagyományokat. Az évek során a vadászatokon számos kiemelkedő személyiség vett részt, többek között gróf Almásy Dénes, gróf Batthyány László, gróf Bethlen József s báró Eötvös József.

A békési pusztákra gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős magyar miniszterelnöke is ellátogatott. Az osztrák hatóságok azonban felfigyeltek a nemesek titkos összejöveteleire, így összeesküvéstől tartva egy zsandárlaktanyát építettek a kondorosi csárdával szemben.

Az eredeti park (tájképi kert, a kastélyhoz kapcsolódó barokk kertrészletekkel) növényzete egy-két örökzöld kivételével gyakorlatilag megsemmisült. A vadászkastély környezete annak fénykorában erdőfoltokat, művelt kertet, fákkal szegélyezett utakat, gazdasági épületeket foglalt magában.

1944-ben a háború elől a család Amerikába menekült, a kastély üresen maradt. Azt 1944. őszén kifosztották, a környék lakossága a vastagabb dísz – és gyümölcsfákat a kastély körüli 25 hektáros parkból kivágta. Az épületet később átalakították, iskolaként, majd TSZ irodaként üzemelt, míg közvetlenül a rendszerváltás előtt a Kondorosi Egyesült Mgtsz. vendégháza volt.

1989-es kiürítése után a tetőszerkezet eltűnt, a Műemlékvédelmi Hivatal 1993-94-ben pótolta ideiglenes tetővel a fedélszékétől megfosztott emeletes szárny fedését, de egy éven belül azt is ellopták. Később ismételten pótolták a tetőszerkezetet.

A rendszerváltást követően több gazdája is volt a kastélynak. A kastély jelenlegi állapota romos, a kriptakápolna valamivel jobb állapotú, de a kripta ajtaját felfeszítették, megrongálták, a márványtáblákat leverték, sírok már nem találhatók benne. A kert szerkezeti elemei már nem, vagy csak nyomokban felfedezhetők (pl.a kápolnához vezető út és az azt kísérő fasor még látható), az egész park elhanyagolt, embermagasságú gyom terjeszkednek benne.

Felhasznált irodalom:
http://www.historicgarden.net
http://www.utazzitthon.hu
http://www.wenckheim.hu

KÉPGALÉRIA