2011. j�nius 19-�n j�rtunk Gyomaendr�d�n ahol megtekintett�k a m�eml�ki v�detts�g alatt �ll� gazdah�zat, mely 1864-ben �p�lt. A t�jh�zban megismert�k a paraszti lak�sbels�t a jellegzetes endr�di sz�ttes gazdag mintavil�g�t, valamint a korszakra jellemz� gazd�lkod�si eszk�z�ket.

A h�z a maga megjelen�s�vel klasszicista, nyugodt st�lus�, amit az �p�let m�lt�s�ga, a tiszta, vak�t�an feh�r falak, a homlokzat timpanonj�nak d�sz�t�se is mutat. Az �p�let hossztengely�vel n�z az utc�ra. Az "ablak alja" - ahogy az endr�diek mondj�k, "soromp�s", vagyis el�torn�cos. Ez az oszlopos torn�c vonul v�gig a h�z elej�n is. A torn�c tart�oszlopait Erd�lyb�l �sztatt�k le a K�r�s�n, amikor a h�z �p�lt. 1945 el�tt Endr�d�n jobb�ra mez�gazdas�gb�l �ltek az emberek, a falu lak�inak t�bb mint a fele tany�n gazd�lkodott.

A t�jh�z v�llalkozik arra, hogy meg�rizze, �s az �rdekl�d�knek megmutassa azokat a t�rgyi �s szellemi kincseket, amelyeket az endr�di parasztemberek hordoztak. A t�jh�zra a szarvasi k�ves�t mellett "M�zeum" �tjelz� t�bla h�vja fel a figyelmet. A h�z falai v�lyogb�l vannak, a szob�k alja f�ldes. Minden b�tor, text�lia, amit a t�jh�zban tal�lunk, endr�di ember keze munk�ja, a h�zat mag�t is falubeli mesterember k�sz�tette. A "nagyh�z" (utcai szoba) berendez�se t�kr�zi a sz�zad eleji nagy l�tsz�m� csal�dok �letvitel�nek kell�keit, akkoriban �ltal�ban 6-8 gyerek sz�letett minden csal�dban. Az asztal k�r�l van a sarokl�ca, ez volt a f�rfiak helye, ha bent voltak a szob�ban. Mindezt a falon l�v� pipat�rium, az obsitos lev�l, a katonak�p bizony�tja. Az asszonyok ink�bb a kemence k�r�l �ld�g�ltek �s fontak. A gyerekek kedvenc tart�zkod�si helye a kuck� volt. K�z�pt�jon van a subl�t, rajta a szent�ly. Ezt a szok�st legtov�bb a k�z�pparasztok tartott�k meg: a szent�ly a tany�r�l sokszor nehezen el�rhet� templom funkci�j�t t�lt�tte be. A t�jh�z szent�ly�ben az �r�km�cses m�g�tt van egy olyan M�ria szobor is, amelyet 1837-es kolera �ta �riz a lakoss�g. A sarokl�c�val szemben a vetett �gy, a falon szentk�pek, k�zt�k az endr�di jellegzetess�g, az �gynevezett "koszor�s k�p". Az �gy l�b�n�l k�zzel faragott b�lcs�, benne egy sz�pen h�mzett keresztel� p�lya �s ter�t�. A p�lya mellett tulip�nos l�da. Az ajt� m�g�tt van a "vacok�gy" vagy "vetetlen �gy", felette a t�ka, benne igen r�gi bibli�kat �rz�nk: az egyik 1836-b�l val�. A kemence mellett vasfogas, rajta ruhanem�k: slafrok, rokolya, vizitke, bajka. A gondolkod�sz�ket az asztal mell� �ll�tottuk. A teh�nganajjal m�zolt f�ld�n "asszonysz�tt" pokr�cok. Minden�tt rend, tisztas�g van, ny�ron igen j�l lehet h�s�lni a nagyh�zban.

A pitvarban berakott sparhelt, t�las, subl�t, vizespad, k�z�pen egy Andr�s-keresztes asztal. A falra konyhai ed�nyek ker�ltek, olyanok, amelyek �rzik a leg�sibb n�pi mot�vumokat. Pl. a mad�r mot�vuma megtal�lhat� t�lc�n, ter�t�n, de az �letfa mot�vum is rajta van fazekakon, but�li�n, sz�sz�ken. Sok sz�p, �si mot�vumot �riznek a pitvar fal�ra kirakott vajform�k is.

Az �gynevezett "tiszta szoba" (kisszoba) csak m�dosabb paraszth�zakn�l volt. A f� helyen itt a poh�rsz�k �s a tornyosra vetett �gy l�that�. B�szk�k vagyunk az asztal mellett tal�lhat� fi�kos kanap�ra �s a k�zzel faragott sz�kre. Ebben a szob�ban �rizz�k a legr�gebbi tulip�nos l�d�nkat is. Az asztalon a m�ngorl�, az �gy l�b�n�l a sokf�le sz�nes selyemkend� mes�l a r�gi vil�gr�l.

A kamr�ban tal�lhat�k fazekak, k�cs�g�k, szilk�k, szakajt�k, kup�k �s m�g sok-sok r�gi eszk�z. �rdekes l�tnival� a kamra fal�ba v�jt "titoklyuk", ennek a helynek rekvir�l�skor volt jelent�s�ge. A k�ls� kamra rendk�v�li �rt�keket �riz: r�gi k�zm�ves mesters�gek szersz�mait, �s azokat a h�zilag el��ll�tott k�zi szersz�mokat, amelyek a parasztemberek tal�l�konys�g�t �s b�lcsess�g�t bizony�tj�k (k�zzel faragott k�rz�k, egykar� emel�k, stb.).

A sz�nben egy kocsi van a tartoz�kaival, egy lovassz�nk�, �s egy l�val m�k�dtetett dar�l�. Az Alf�ld�n h�resek voltak az endr�di mesterek �ltal k�sz�tett �s vasalt lovas kocsik, ezek egyik�t �pusztaszeren is megcsod�lhatjuk. a mi t�jh�zunkban ezeknek a kocsiknak a leggyakoribb v�ltozat�t, a tulip�nos kocsioldalt l�thatjuk. Az ist�ll�ban j�szol van, �s azok a szersz�mok, amelyeket itt tartottak: vakar�k, viharl�mpa, h�tikas, stb. Ide tett�k a falu m�sik jellemz� szersz�m�t, a kubikostalyig�t is. A t�jh�z udvari ker�t�se t�glafal. Erre az�rt vagyunk b�szk�k, mert a t�gl�k egy r�sze monogramos: bele�gett�k annak a nev�t, aki a t�gl�t v�s�rolta. T�bb olyan t�gl�nk is van, amiben Endr�d felirat olvashat�.

Felhaszn�lt irodalom:
http://www.iranymagyarorszag.hu
http://www.utazzitthon.hu/gyomaendrod-latnivalok.html

K�PGAL�RIA